Egészségügyi Szakdolgozók LVI. Országos Kongresszusa

Székesfehérvár, 2026. október 1-3.

XI. szekció: Az időskori betegápolás kihívásai, az életminőség javításának lehetőségei

Izoláció helyett bevonódás: a strukturált közösségi programok szerepe a demencia-ellátásban

Előadó neve

Hollósy Ráka, MSc

Előadó munkahelye

Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthona

Szerző(k) neve és munkahelye

Hollósy Réka, MSc1

1: Fővárosi Önkormányzat Gödöllői Idősek Otthona

Összefoglaló szövege

A demencia-ellátásban hivatásunk legszebb pillanatai a „happy end” és a dráma hullámain születnek: a progresszió elkerülhetetlen realitása mellett az emberi kapcsolódások adnak értelmet a munkánknak. Mentálhigiénés és rehabilitációs szakemberként, 2018 óta tapasztalom, hogy az intézményi lét izolációját csak tudatos, személyközpontú és rendszerszemléletű intervenciókkal lehet érdemben enyhíteni.

Ezt a célt szolgálja a havonta megrendezett közösségi programunk, a születésnaposok köszöntése. Intézményünkben minden hónapban közösen ünnepeljük meg az adott hónapban született lakókat. A felszínről ez csupán egy kedves gesztusnak tűnhet, de a program valójában egy komplex, hármas céllal működő egységet alkot:

Ápolószemélyzet kiégés-prevenciója: A rutinfeladatokból kiszakadva a személyzet nem az ápolásra szoruló beteget, hanem az ünneplő embert is látja. Ez a perspektívaváltás csökkenti a deperszonalizációt és érzelmi erőforrást ad a mindennapokhoz.

Hozzátartozók támogatása: A demenciát kísérő anticipációs gyász gyakran blokkolja a családtagok kapcsolódását. A közös rituálék biztonságos teret és konkrét eszközöket adnak a kezükbe, bűntudat nélküli minőségi időt biztosítva.

Lakók kompetenciaérzetének növelése: Az ellátottak aktív alakítói az eseménynek, ami növeli a hasznosságérzetüket és önértékelésüket.

A program rávilágít arra, hogy a kognitív hanyatlás ellenére is fenntartható az érzelmi élet és a szociális bevonódás. A rendszerszemléletű – a személyzetet, a családot és a lakót egyaránt célzó – intervenció egységet teremt: javítja az intézményi légkört, oldja a feszültséget és segítheti az anticipációs gyász mérsékelését.

A strukturált közösségi élmények visszaadják a demenciával élők emberi méltóságát. A mi feladatunk, hogy a csapatmunkára építve olyan terápiás teret biztosítsunk, ahol a betegség nehézségei ellenére is megélhető a kapcsolódás öröme, mind a lakó, mind személyzet, mind a család számára.