Egészségügyi Szakdolgozók LVI. Országos Kongresszusa

III. szekció: Mesterséges Intelligencia (AI) és digitális egészségügy

Viselhető okoseszközök és a validáltságból kimaradt populációk: pilot felmérés magyarországi látássérült felhasználók körében

Előadó neve

Vargyas Katalin, MSc

Előadó munkahelye

Egyéni vállalkozó

Szerző(k) neve és munkahelye

Vargyas Katalin¹, Dr. Kővári Eszter PhD.²

1: Nincs
2: Semmelweis Egyetem Klinikai Adatszolgáltató Intézet

Összefoglaló szövege

Bevezető és célok: A csuklón viselhető okoseszközök szerepe az egészségi állapot monitorozásában folyamatosan növekszik, miközben a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok alkalmazása is gyorsan terjed. Az algoritmikus torzítás jelenlétét több populációban dokumentálták. A látássérült populációban történő validációról azonban nem állnak rendelkezésre érdemi adatok. A megfelelő validáció hiánya mérési pontatlanságokhoz, algoritmikus torzításokhoz és az egészségügyi állapot téves megítéléséhez vezethet. A vizsgálat célja a látássérültek okosóra-használati szokásainak, tapasztalatainak és nehézségeinek feltérképezése, valamint az okosórák használhatóságának és egészségmonitorozási funkcióinak szubjektív felhasználói értékelése. Anyag és módszer: Keresztmetszeti, kérdőíves pilot felmérés készült 2026. január–februárban, hólabda-mintavétellel. A kérdések az eszközhasználatot, az észlelt pontosságot, az elesésérzékelést és a konfigurálhatóságot fedték le; az alcsoportokat Fisher-féle egzakt teszttel hasonlítottuk össze. Eredmények: N = 59. Bal csuklón viselés 83,1%; a fehér botot használók 76,0%-a az órával ellentétes kézben tartotta a botot. Az észlelt pontosság a két csoport között nem különbözött (Fisher p = 1,000; OR = 1,22). Elesésérzékelést 28,8% aktivált, közülük 11,8% tapasztalt elmaradt riasztást. Konfigurálhatóságot 1,7% használt. Következtetések: Azonos pontosnak ítélték eszközüket bottal és anélkül, ám ez nem a torzítás hiányát, hanem észlelhetetlenségét jelzi: hiányzik a viszonyítási pont. Összegzés: Az MI térhódításával a populáció-specifikus validáltság jelentősége ugrásszerűen nő. A viselhető eszközök egészségügyi döntéshozatali bemenetté válhatnak. Ezért a validáltság hiánya nemcsak a látássérülteknél, hanem minden tipikustól eltérő mintázatban mozgó felhasználónál, mint például a stroke utáni állapot, vagy járókeret használata esetén rendszerszintű kockázat. A felmérés műszeres validációs vizsgálat megalapozására alkalmas.