Egészségügyi Szakdolgozók LVI. Országos Kongresszusa

III. szekció: Mesterséges Intelligencia (AI) és digitális egészségügy

A láthatatlan női adat: nemi torzítások az MI-alapú egészségügyi szakirodalmi keresésben

Előadó neve

Nagy Nelly

Előadó munkahelye

My Food Protocol AI Analytics Kft.

Szerző(k) neve és munkahelye

Nagy Nelly¹

1: My Food Protocol AI Analytics Kft.

Összefoglaló szövege

Bevezetés

A nők alulreprezentáltsága és időszakos kizárása a klinikai kutatásokból évtizedeken át befolyásolta az orvostudomány bizonyítékbázisát. Az Egyesült Államokban a nők és kisebbségi csoportok bevonása az NIH-finanszírozású klinikai kutatásokba 1993-ban került törvényi szintre, ezt megelőzően a női résztvevők bevonása részben irányelvi, részben következetlenül érvényesülő gyakorlat volt. Az európai szabályozási környezet eltérő időrendben és más eszközökkel kezelte a klinikai vizsgálatok résztvevői összetételét, ezért a nemi szempontú adathiány korrekciója máig nem tekinthető lezárt kérdésnek. Ennek következtében számos gyógyszercsoportban és terápiás területen a dózis-, biztonságossági és mellékhatásadatok nem tartalmaznak kellően részletes nem szerinti elemzést. Amikor a mesterséges intelligencia (MI) kutatási asszisztensként jelenik meg az egészségügyi szakirodalmi keresésben, nem semleges közvetítőként működik, a rendelkezésére álló, történetileg torzult bizonyítékbázist rangsorolja, összefoglalja, és tekintélyes szakmai nyelven közvetíti.

A téma kifejtése

A Pszichotrofogenezis kutatási programunk - amelyben a táplálkozás, a stresszválasz és a neuroplaszticitás összefüggéseit vizsgáltuk - során szisztematikusan dokumentáltuk az MI kutatási asszisztensek teljesítményét. Elemzésünk több MI-rendszer ismételt, azonos célú keresési feladatain, különböző kérdezési módokon és a kapott források nemi szempontú szakirodalmi kontrollján alapult. Két területen azonosítottunk visszatérő torzítást:

1. Az első a stresszválasz modelljei: a vizsgált MI-eszközök a stresszválasz kapcsán következetesen a fight-or-flight (harcolj vagy menekülj) modellt emelték előtérbe, miközben Shelley Taylor tend-and-befriend (gondoskodás és szövetségkeresés) modellje - amely az oxitocinnal és affiliatív folyamatokkal összefüggő, különösen női mintázatokkal jellemzett stresszválaszt írja le - azonos keresési cél mellett háttérbe szorult. Ez több MI-rendszerben, különböző kérdezési módokkal és ismételt keresési helyzetekben is visszatérő mintázatként jelent meg.

2. A második az autoimmun betegségek területe, ahol több kórképben kifejezett női túlsúly ismert. Itt nem pusztán a női betegek magas aránya jelent kérdést, hanem az is, hogy a terápiás és gyógyszerbiztonsági összefoglalók gyakran nem bontják kellő részletességgel a nemi, hormonális életszakaszhoz kötött és farmakokinetikai különbségeket. Az MI-eszközök által elsőként kiemelt források ezt a hiányt több esetben nem tették láthatóvá. Az egészségügyi szakdolgozó, aki MI-alapú eszközzel tájékozódik, ezért nemcsak hiányos, hanem látszólag teljes és szakmailag meggyőző, mégis nemi szempontból torzított információval találkozhat, különösen a női betegek ellátása során.

Következtetések

Az MI nem pusztán megismétli a meglévő kutatási hiányosságokat, rangsorolási, összefoglalási és nyelvi tekintélyképző működése révén felerősítheti és nehezebben felismerhetővé teheti azokat. Ez közvetlenül érinti a betegtájékoztatás hitelességét, a gyógyszerbiztonsági tájékoztatást és a gondozási döntéseket, milyen mellékhatásra figyelmeztetjük a beteget, milyen betegedukációs anyagot fogadunk el hitelesnek, milyen életmódbeli vagy gyógyszerbiztonsági kérdést tartunk relevánsnak. Az egészségügyi szakdolgozók - akik között a nők aránya közel 80% - kettős érintettségben vannak, egyszerre lehetnek a torzított tudás közvetítői és annak potenciális elszenvedői.

Összefoglalás

A kutatási program gyakorlati kimenete két, egészségügyi szakdolgozók számára fejlesztett eszköz. Egyrészt egy célzott képzési modul "Nőket érintő AI-torzítások felismerése az egészségügyi szakirodalmi forráskeresésben" címmel, amely gyakorlati eszközöket nyújt az MI-torzítások felismeréséhez és értékeléséhez. Másrészt egy olyan MI kutatási asszisztens, amely a keresési és szűrési protokolljába beépítve kezeli a nemi torzításokat, figyelembe véve a női klinikai adatok hiányosságait a dózisajánlásoknál, a mellékhatásprofiloknál, a hormonális életszakaszokhoz kötött eltéréseknél és a terápiás protokolloknál. A két eszköz együtt azt célozza, hogy az egészségügyi szakdolgozók ne csak felismerjék a problémát, hanem a mindennapi munkájukban a torzítás-tudatos szakirodalmi keresés gyakorlati lehetőségét is megkapják.