Egészségügyi Szakdolgozók LVI. Országos Kongresszusa

VIII. szekció: Prevenció és egészségfejlesztés a szakdolgozói gyakorlatban

"Sajnos az egészség nem fertőző"

Előadó neve

Sebőkné Venczler Tünde, MSc

Előadó munkahelye

Dombóvári Szent Lukács Kórház

Szerző(k) neve és munkahelye

Sebőkné Venczler Tünde¹

1: Dombóvári Szent Lukács Kórház

Összefoglaló szövege

Magyarországon, csakúgy, mint Európában a születéskor várható élettartam folyamatos növekedést mutat. Ennek megfelelően a krónikus betegségben szenvedő páciensek száma is fokozatosan emelkedik, így egyre jobban előtérbe kerül az orvosi rehabilitáció, amelynek köszönhetően nemcsak betegeink életének meghosszabbítását, hanem életminőségük javítását is elősegíthetjük.
A krónikus betegséggel élők rehabilitációja csak akkor lehet eredményes, ha az egészségi állapotukkal kapcsolatos speciális szempontokat megértik és elfogadják. Ennek egyik alappillére az adekvát betegedukáció. Sikeres edukációs folyamat során a betegek az ismeretek megszerzése mellett arra is képessé válnak, hogy a mindennapi életvezetésük során azokat alkalmazni is tudják.
Az elmúlt évtizedekben a betegoktatás világszerte egyre nagyobb hangsúllyal szerepel a rehabilitációban, egyre szervezettebbé válik, azonban egységes szakmai ajánlás továbbra sem áll rendelkezésre.
Osztályunkon a felnőttoktatás módszereit alapul véve alakítottuk ki a betegoktatás tematikáját és módszertanát. Tapasztalataink szerint az ismeretek átadása interaktív módon, PPT bemutatóval kiegészített strukturált megbeszélések során a leghatékonyabb. Kis létszámú, nem teljesen zárt csoportok kialakítására van lehetőségünk, melyben az esetleges inhomogenitás segítheti a megfelelő csoportdinamika kialakulását.
A betegek ismereteinek, motivációjának, valamint az edukáció rövid távú eredményeinek felmérésére általunk összeállított kérdőívet használunk. Vizsgálat 245 beteg felvételekor és távozásakor kitöltött válaszait dolgoztuk fel. A kapott eredmények alapján betegségükkel kapcsolatos tárgyi tudás terén 17,2%-kal nőtt a helyes válaszok száma, illetve 10,8%-kal többen tartották fontosnak a rehabilitációs programban való részvételt.
A felvételkor és hazabocsátáskor kitöltött kérdéssorok folyamatos feldolgozása lehetőséget teremt számunkra edukációs tevékenységünk kontrollálására, és fejlesztésére egyaránt.